s a cím alatti lista még jó sokáig folytatható lenne, de ideje a tárgyra térni. vigyázz, a film vége fehérrel van írva. nem olvasd, ha nem akarod lelőni a poént.

szinkron: kamarás iván. asszem

nézd meg, ha: homoszexuális vagy, vagy hogyha nem. ha lány vagy ha fiú. ha voltál valaha szerelmes, vagy ha nem. ha szeretsz, ha utálsz, mindegy. mindig mindenkor mindenkinek. főként azoknak, akik annyira ellenzik a különbözést.

téma: el nem fogadott szerelem, tiltott szerelem

címszavak: bárányok, szép táj, csalódás, megcsalás, érzelmek

kedvenc jelenet: természetesen az utolsó 2 perc. "esküszöm", de többet is találhattok a könyv elemzésemben

mennyi a 10-ből?
színészi alakítás: 10
érzelem: 10
fényképezés: 10, az a sok bárányka
zene: 10, istenem hát a kedvenceim
díjak: 5, a többit is megkaphatták volna
vége: sokak szerint hollywoodi. szerintem 10.

heathmérő: főszereplő, nem vitás. Semmiképp ne hagyd ki, hiszen a film 3 Oscart nyert, Heath olyat alakít, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. 

heath a filmben: ennis delmar, jack twist szerelme. egy nyáron ismerik meg egymást, a brokeback hegyen dolgoznak mindketten a megélhetésükért. ennis feleségül szeretné venni a pénzből barátnőjét. utuk elválik, de 4 év múlva találkoznak, akkor már mindketten házasok, gyerekeik is vannak. szerelmüket titkolni kell, mindkettejük számára nehezek ezek az idők. minden megváltozik, amikor... /tudni akarod? olvasd a fehéret./
jack meghal. ennis akkor jön rá, hogy noha elutasító volt vele, igazán szerette. s hogy mi az ing a képeken? ennis ingje, amit jack a legjobban szeretett. emlék a hegyről. emlék egy előző életről.

a film után: néztem magam elé. tudtam, hogy vége van, mégis hallgattam a stáblistát, a zenéket. ide kellett jönnöm, hogy megírjam.

E. (Edna) Annie Proulx- Közel s távol-Brokeback Mountain

Miért(1, azaz miért olvastam el)? Nem ismertem előtte az írónőt, a Túl a barátságon című film volt az, ami az olvasásra késztetett. Innentől kezdve pedig már a miért néztem meg? kérdésre adok egy párszavas választ. Heath Ledger miatt. Amennyiben azonban nem tetszett volna a film, bár itt többről van szó, mint egyszerű tetszésről, nem kutattam volna utána több hónapig, hogy aztán elolvashassam. (természetesen azóta már egy csomó helyen kapható) Meghatott és elgondolkodtatott, kicsit máshogy álltam utána az emberekhez, talán magam is toleránsabb lettem.

Miért(2, azaz miért tetszett)? Nem a magától értetődő szálka, tövis, tüske vagy mittudom én micsoda miatt, ami állítólag bennem van. Nem is a lázadás miatt. Inkább a sajnálat, vagy kétkedés, hogy ilyen valaha megtörténhet ebben a modern, érdektelen világban. Semmi nem számít, az emberek csinálhatnak minden hülyeséget, gyilkolhatják egymást, de két szerelmes ember nem lehet egymásié. Nem akarom ezt hinni.

Róla(1, azaz az írónőről): 1935. augusztus 22. USA, Norwich, Conneticut, író-újságíró

Kikötői hírek-második regénye a Pulitzer díjat hozta neki (1994.)

Róla(2, azaz a könyv története): Ennis Del Mar visszaemlékezik élete előző  ~40 évére, a szép és kevésbé szép napokra a Brokeback hegyen. A szegény, hányatott sorsú akkor még csak 19 éves fiú munkakeresés céljából utazott ide, elhagyva menyasszonyát Almát. Összetalálkozott Jack Twisttel, akivel megosztotta a későbbi munkáját. Feladatuk a birkák őrzése lett volna, ám kialakult köztük egy számukra ismeretlen kapcsolat, ami feledtette velük az élet gondját-baját.

Noha egyikük sem vallotta be magának, hogy homoszexuálisok lennének, évek múltán feleségeik, gyerekeik lettek, de az elválást követő maró fájdalom megmaradt. Együtt voltak csak önmaguk, mégis titkolniuk kellett érzéseiket családjuk, de főként önmaguk  elől. Négy évvel később Jack látogatóba utazott Del Marékhoz, és megkezdődött a hazudozás. Horgászat a hegyen, pecabot nélkül. Szerelmes napokat töltöttek együtt, de mindig vissz kellett, hogy menjenek a való világba. Alma már első alkalommal megpillantotta a szerelmesen csókolózó férjét, de nem árulta el, mennyit tud. A házasságnak csakhamar végeszakadt, Jack számára pedig kiderült, Ennis nem lenne képes vele élni, habár most nem szólítja (családi) kötelesség. Kegyetlen szívbeli harcok kezdődtek, meggondolatlan szópárbajok. Utolsó szomorú elválásukat pedig egy képeslap követte.

 Ennis csak több hónappal a ?baleset? után értesült Jack haláláról, és elhatározta, hamvait közös hegyükön szórja szét. Szerelme szüleitől azonban nem kapta meg az engedélyt, ám nyilvánvalóvá vált előtte, hogy itt nem baleset történt. Visszaemlékezett gyerekkori önmagára, akit apja egy hullához cibál. Earlnek hívták. Meggyilkolták, testét meggyaláztál, csak mert egy férfival volt kapcsolata. Ennis tudta, az az autógumi nem véletlenül végzett Jackkel.

Noha Jack már nem volt vele többet fizikailag, érezte, hogy sosem válnak majd el. Most már meg merte ígérni.

Kedvenc(1, azaz a kedvenc karakter): Nem is tudom biztosra megmondani, hogy Alma vagy Ennis az, akit kiemelek, mint kedvencet. Ez nem azt jelenti, hogy azonosulok vele, csupán azt, hogy nagyon emberinek, valósnak találom. Almát azért, mert noha elvált férjétől, nagyon szerette őt, tulajdonképpen jót akart neki. Borzalmasan tragikus sorsú figura ő, aki rettenetes belső vívódásokon megy keresztül. Végső, józan döntése teszi őt számomra emeberivé.

Ennisben pont ezeknek az ellentéte érvényesül. Ambivalencia, mivel szeret egy nőt és a gyerekeit, de szerelmes egy férfiba. Nem tud, de borzasztóan meg akar felelni önmagának, halott apjának, a mai kornak. Jack iránt érzett végtelen szerelme odáig jutatta, hogy megtagadta az ő szeretetét, de az, hogy képtelen volt szerelmes lenni feleségébe, eljutatta őt a szeretetig, gyermekei születésekor. Érdekes figura, és noha biztos, hogy nem fogok az ő helyzetébe kerülni, szerintem ő az, akivel lehetetlen nem együttérezni. (teljesen egyetértek Heath Ledger véleményével a filmmel, karakterekkel kapcsolatban.)

Kedvenc(2, azaz a kedvenc jelenet): Több is van, az egyik, mikor 4 év után először találkoznak és Jack felrohan Ennishez e lépcsőn. Abban az ölelésben minden benne van, amit egy ember érezni képes.  (288. oldal)

A másik a könyv és a film zárójelenete. Ennis megtalálja Jack szekrényében a régóta keresett ingjét, magához szorítja és úgy érzi, mintha együtt volnának a Brokeback hegyen. Ígéretet tesz, és most tudjuk, nem egy üres ígéretről van szól, hanem tényleg örökre együtt lesznek. Bár a mondat, idézem „Jack, esküszöm…” befejezetlen, ez tetszik benne. Az olvasónak, nézőnek a fantáziájára van bízva, mit gondol. (313. oldal)

Kedvenc(3, azaz a kedvenc idézetek): A könyv utolsó sorai: „Amit az ember nem tud helyrehozni, azt ki kell bírnia.”

„Jack, esküszöm.”

„Bárcsak tudnám, hogy szabadulhatnék meg tőled.”
”Semmi nem ért véget, semmi nem kezdődött el, semmi nem oldódott meg.”
”Amiről nem tudok, az a sok minden a halálod lehet, ha megtudom.”
”Távol esett egymástól, amit tudott, és amit hinni próbált, de ez ellen semmit sem tehetett, és amit az ember nem tud helyrehozni, azt ki kell bírnia.”

Kontra(azaz könyv vagy film?): Ez nem a Harry Potter, nem is a Csokoládé, mégis úgy gondolom, a könyv nálam a befutó. Szívesen nézem meg sokadszorra is a filmet, és sikerült eljutnom arra a szintre, hogy nem Heath miatt. Minden nap képes mást jelenteni. Tetszik benne a vontatottság, a nyugalom és a gyűlölet amit képes árasztani.

A könyv azonban kötetlen. Nincs 2,5 óra, míg elolvasom, az élmény viszont azonos. Látom magam előtt az egész filmet, vagy ha ki is hagytak egy jelenetet (bár ilyen nem nagyon volt…), elképzelem. Csak azt sajnálom, hogy ha valami ennyire sikeres lett filmként, utalnék itt a 3 elnyert Oscar díjra, hogyhogy nem lett ismert az alapjául szolgáló könyv. (adaptált forgatókönyv, Oscar1)

Mikor először láttam, azt hittem utólag írták, és kinevettem. Aztán a 300 oldalával azt hittem egy egyész regény. Mikor idén februárban már a kezemben volt, és elkezdtem lapozgatni igencsak meglepődtem. Jójó, novella, na de 64 oldalas? Mikor először olvastam mindig attól féltem, hogy gyorsan vége lesz, hogy nem hagy maga után olvasási élményt, vagy legalábbis nem akkorát, mint a film. Tényleg nem volt 2,5 óra, és nagyobbaknak is éreztem az időbeni ugrálásokat, de imádtam. Egyedül Gustavo Santaolalla émelyítő zenéjét hiányoltam. (Oscar2)

Kiemelném még Ang Lee rendezését (Oscar3), ami ugyan nem tartozik a könyvhöz, példaértékű. Végre valaki fel merte vállani a témát és mert filmet csinálni belőle. Már bánhatják jó sokat, akik visszautasították a rendezést, a szerepeket. Nem várt pozitív fogadtatást kapott.

Még több(1, azaz még több könyv az írónótól): Kikötői hírek-1993, Képeslapok-1992, Közel s távol- Wyomingi történetek-1999, Rossz és piszkos?-Wyomingi történetek 2-2004

Még több(2, azaz a témát feldolgozó művek): Pedro Almodóvar-Rossz nevelés (2004.) Ignacio és Enrique egy bentlakásos katolikus iskolában kötnek barátságot a hatvanas években. A fiúk a szigorú intézmény falain belül szerzik meg első élményeiket barátságról, filmekről, szerelemről, de megtapasztalják a tökéletes kiszolgáltatottság és megaláztatás érzését is. A főszereplők útja két évtized elteltével újra keresztezi egymást. Ez a találkozás nem várt fordulatot jelent számukra. (forfatókönyv: Pedro Almodóvar)

Ang Lee-Brokeback Mountain (Túl a barátságon) (2005.)

A novella megfilmesített változata

Marek Kanievska- Egy másik ország (1984.) 1951-ben hatalmas botrány robban ki a brit titkosszolgálat köreiben: két munkatársuk, Guy Burgess és Donald Maclean, Oroszországba szökik. Kiderül, hogy évekig kémkedtek a szovjeteknek. Julian Mitchell nagy sikerű színdarabot írt a történetükről, ami alapjául szolgált Marek Kanievska filmjének. 1983-ban egy fiatal újságírónő Moszkvába érkezik, hogy interjút készítsen a nyugdíjas KGB ügynökkel, Guy Benettel. Visszatérünk a harmincas évek egyik elit, angolszász fiúiskolájába. A fiatal Guy rejtegeti homoszexuális hajlamait, közben titokban lázad a szigorú szabályok ellen. A fiú rokonlélekre talál a marxista Tommyban. Az iskolában botrány tör ki: Guyt rajtakapják egy másik fiúval, aki végül nem bírja a gúnyolódást és öngyilkos lesz. Ekkor Guy úgy dönt, nem fogja tovább titkolni igazi énjét. (forgatókönyv: Julian Mitchell)

Brian Gilbert- Oscar Wilde szerelmei (1997.) 1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloyd-ot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglas-szal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van. (forgatókönyv: Julian Mitchell)

Hamarosan megjelenik Gus Van Sant homoszexuális képviselőkről szóló drámája, a Milk, Emile Hirsch-sel a főszerepben.